A WHO globális felmérése szerint majdnem minden harmadik felnőtt férfi HPV-fertőzött.

A hüvelyflóra szerepére nem csak a bakteriális vaginosis, hanem az azzal összefüggést mutató HPV-fertőzés tartóssá válásának megakadályozásában is igen jelentős.

A kismedencei gyulladás a nők felső genitális traktusát érintő polimikrobás fertőzés, melynek két leggyakoribb kórokozója a Neisseria gonorrhoeae és a Chlamydia trachomatis. Diagnosztikája a klinikai tünetekre és a kórokozók kimutatására épül. Jelentősége a hosszú távú következmények, a méhen kívüli beágyazódás, a meddőség, a krónikus kismedencei fájdalom kiala­kulásában rejlik. A kezelés kellő időben történő elkezdése a szövődmények arányát csökkenti. A legújabb szakmai irányelvek összefoglalják a hatékony ambuláns és fekvőbeteg kezelés módszereit és a megelőzés jövőbeli irányait.

A szexuális úton terjedő fertőzések mind gyakoriságuk, mind az egyéni életminőségre és a reproduktív kapacitásra gyakorolt káros hatásaik miatt napjainkban is kiemelt figyelmet érdemelnének. Az utóbbi két évtized­ben számos, sajnálatos módon többnyire negatív fejlemény következett be e betegségcsoport területén, ami további súlyos problémákat vetíthet előre. Ezek közül a leginkább aggasztó, hogy a gonorrhoea kórokozója, a Gonococcus multirezisztens szuperbaktériumként nemrégiben az Egész­ségügyi Világszervezet (WHO) magas prioritású listájára került mint az egyik olyan kórokozó, melynek kezelése hamarosan lehetetlenné válhat.

A közlemény hiánypótló célja, hogy reális képet nyújtson az egyre gyako­ribbá váló borderline személyiségzavar jellemzőiről és kezelhetőségéről. Eloszlatja az elterjedt tévhiteket, személyközelbe hozza és átélhetővé teszi az érintettek belső élményeit, megérthetővé a típusos kapcsolati, életveze­tési és viselkedésproblémáikat. Ismerteti a segítségnyújtási lehetőségeket, bepillantást nyújt a zavar gyógyításában bizonyítottan hatékony pszicho­terápiás módszerek belső világába. Felkészít a betegekkel való találkozás során felmerülő gyakoribb kommunikációs nehézségekre, útmutatót nyújt ezek feloldásához

A háziorvosnak képesnek kell lennie arra, hogy elkülönítse a várandósság alatt gyakran előforduló kórállapotokat, felismerje a szülészeti és a sürgős nem szülészeti problémákra utaló jeleket. A nem szülészeti betegségek jelentős része az alapellátás körében is kivizsgálható és kezelhető. A lépcső­zetes megközelítés – melynek során rutinszerűen keressük az összes okra visszavezethető figyelmeztető jeleket és panaszokat, miközben számításba vesszük a becsült terhességi kort is – jó minőségű ellátást, valamint közös döntéshozatalt tesz lehetővé a családorvos és a várandós között.

Az USA középiskolás diákjai körében egyre kevesebben és egyre később kezdenek nemi kapcsolatot.

A U.S. Preventive Services Task Force (USPSTF) ajánlást adott közre a nemi úton terjedő fertőzések megelőzését célzó tanácsadásról. Intenzív viselke­dési tanácsadást javasol az összes, szexuálisan aktív serdülő, illetve a foko­zottan veszélyeztetett felnőttek számára. Szakértői 24 éves kor alatt az aktív szexuális életet élő minden nő, 24 éves koron felül a fokozottan veszélyezte­tettek Chlamydia és gonorreaszűrését tartják szükségesnek. HIV fertőzés irányában is indokolt a szűrés 15–65 éves korban. 

A szexuális úton terjedő fertőzések (STI) gyakorisága az utóbbi évtize­dekben növekvő, a fejlett diagnosztika és a hatásos kezelések ellenére is. Hazánkban a nemibeteg-ellátás szervezetileg a Bőr-Nemibeteg Gondozó Intézetekhez tartozik, a Semmelweis Egyetem Bőrklinikája STD Centrumának szakmai felügyelete, irányí­tása mellett. A jelentésre kötelezett STI-k a szifilisz, a gonorrea, a HIV, a Chlamydia-fertőzés és a lymphogranuloma venereum (LGV). Lényeges változások észlelhetők a klinikai jellegzetességekben: gyakran fordulnak elő STI koinfekciók, kiemelkedő gyakorisággal HIV-fertőzéshez társulva. Észlelhetők szövődményes kórformák: ko­rai neuroszifilisz, szemészeti, otoneurológiai szifilisz, újra megjelent a korai konnatális sz­filisz. Hazánkban is előfordul LGV, a Nyugat Európába gyakran utazó férfiakkal szexelő férfiak (men who have sex with men, MSM) populációjában, proktitisz klinikai képében. 

A nyirokcsomó-nagyobbodás lehetséges okai között szerepelnek malignus folyamatok is a fertőzések, autoimmun betegségek, gyógyszerek és iatrogén tényezők mellett. Érdemes különbséget tenni lokalizált és generalizált el­térések között; előbbiek mögött sokszor a nyirokelvezetés helyi zavarát kell keresnünk, a generalizált limfadenopátia szisztémás betegséget jelez­het. A malignus folyamat kockázati tényezői a 40 év feletti kor, a férfi nem, a kaukázusi rasszhoz tartozás, az érintett nyirokcsomók szupraklavikuláris elhelyezkedése és a szisztémás tünetek. A szupraklavikuláris, popliteális és inguinális régióban a tapintható, az epitrochleáris régióban az 5 mm-nél nagyobb nyirokcsomókat tekintjük kórosnak.